A Microsoft arra inti a felhasználókat, hogy óvakodjanak azoktól a weblapoktól, amelyek az
F1 gomb megnyomásával előhívható Súgó ablak megnyitására kérik a látogatókat - a lengyel Maurycy Prodeus által pénteken nyilvánosságra hozott érdekes Windows sebezhetőségnek ugyanis ez lehet az egyik legkézenfekvőbb kihasználási formája.
Az új,
Visual Basic Script trükköt használó
exploit-kód révén a hackerek könnyen készíthetnek speciálisan módosított
.HLP (Súgó / segítség) fájlokat abból a célból, hogy megtévesztésen alapuló támadás során távolról kártevőt telepítsenek az
Internet Explorer böngészőt futtató gépekre.
A Microsoft
KB981169 számú szoftver-biztonsági bulletin leírása szerint elsősorban a régebbi
Windows XP, 2000 és 2003 verziójú operációs rendszerek vannak veszélyben - a modern
Windows 7, Vista és 2008 Server platformok jelen állás szerint nem sebezhetőek, bár az óvatosság ott sem árthat!
Ne legyünk részesei a felelőtlenség-sorozatnak!
Amint a felhasználó elfogadja a kamu webes hibaüzenet felbukkanása után ajánlott segítséget és megnyomja az F1 gombot, távoli parancsra tetszőleges ártó programkód futhat le a rendszerben. Bár ez a módszer a felhasználói közreműködés szükségessége miatt papíron csak közepes kockázatúnak minősül a sebezhetőségek háromszintű besorolási rendszerében, a gyakorlatban az átverés sok netező esetén beválhat.
A segítségnyújtó első funkció-billentyű az egyik legismertebb shortcut, vagyis gombok kombinációjával elérhető gyorsutasítás - vajon hány felhasználó gyanakszik, hogy rossz szándékkal súgnak neki, ha hibaüzenettel szembesül a neten? A veszélyt tehát komolyan kell venni, de sajnos nem biztos, hogy a jó szándékú segítség is egy versenyautó sebességével érkezik az F1-es problémára.
A Microsoft Biztonsági Központja szerint ugyanis a lengyel felfedező helytelenül járt el, amikor alig négy héttel a szoftveróriásnak küldött értesítés után máris nyilvánosságra hozta a példakódot, hiszen a számos Windows nyelvi változathoz nehéz rövid idő alatt jó minőségű javítást készíteni és azokat tesztelni. A felelős közzététel elve egyeztetett hibabejelentést kíván, amely elég időt hagy a gyártóknak a foltozófájlok terjesztéséhez.
Többféle kerülő megoldással lehet védekezni
David Ross főmérnök, a Microsoft MSRC központ részéről nyilatkozva ideiglenes védekezési lehetőségeket ajánlott a felhasználók figyelmébe addig, amíg a végleges javítófolt megjelenik. Egyrészt figyelmen kívül hagyhatják a csalárd weblapok által megjelenített segítség-ajánlatokat azzal, hogy nem hajlandóak megnyomni az F1 gombot - bár ez esetben zavaró, sokszor ismétlődő hamis figyelmeztetésekkel szembesülhetnek.
A másik módszer a Windows Súgó funkció teljes körű letiltásán alapul - csakhogy a parancssorból elrendelhető korlátozás hatására egyetlen programban sem fogjuk tudni elérni a beépített segítséget, amíg csak a CACLS szigorítást vissza nem vonjuk. Az alábbi megoldást ezért csak a jól felkészült Windows-üzemeltetőknek javasoljuk:
Az
Active Scripting képesség letiltása is megoldható az IE böngésző kezelőfelületén keresztül - ez azonban várhatóan sok, gazdag tartalmat szolgáltató weblapot élvezhetlenné tenne, így csak szelektíven érdemes alkalmazni.
A változatosság gyönyörködtet, az odafigyelés megvéd
Feltehetően az alternatív böngészők (Firefox, Google Chrome, Opera) használata is ellenszere lehet az F1-es webtrükknek - ez a lépés egyben a szoftver-sokszínűség modern elvének is megfelel. Az IT-biztonsági cégek felismerték, hogy egy-egy böngésző, irodai csomag vagy operációs rendszer piaci túlsúlya nagyban megkönnyíti a támadó kódokat gyártó hackerek dolgát, ahhoz képest, mintha négy-öt jelentős részesedésű termék osztozna a világ gépállományán.
Manapság ezen a téren nem is az egyeduralkodó Windows számít a fő bűnbaknak, mert a legújabb feltörések jó része alkalmazói és multimédia programokon keresztül: webböngésző, Adobe PDF és Flash technológia, Microsoft Office dokumentumok elleni exploit-kódok segítségével zajlik és értékes adatok megszerzésére irányul.
Mivel az információt végső soron emberek hozzák létre és fogyasztják, a számítógépes támadásokban egyre nagyobb szerephez jut az emberi tényező kihasználása, a megtévesztés, a hamis bizalom felkeltésének módszere és az áldozatok kapzsiságának kihasználása. Érdemes tehát résen lenni netezés közben és amint valami gyanúsat látunk, NE nyomjuk meg a gombot!