Újabb hacker-támadás érte a környezetvédelemben rendkívül ellentmondásos szerepet játszó európai CO2 emisszó-kereskedelmet. A most áldozatul esett Európai Klíma Börzén (ECX) a globális éghajlatváltozást okozó gáz kibocsátásának tonnáival kereskednek a saját kvóta-mennyiségüket felhasználni nem tudó cégek és a spekulánsok.

Az előző incidenssel ellentétben a múlt pénteken lesújtó elektronikus támadók nem haszonleső csalók, hanem a természeti környezetért aggódó hackerek voltak, akik az emisszió-kereskedelemre épülő jelentős visszaéléseket lepleztek le a ECX.eu feltört portálján elhelyezett rövid ismertetőjükben.


A magukat Decocidio avagy "Igazságot a Klímának Akciócsoport" néven jegyző zöld hackerek az elcsúfított weblapon pontokba szedve és egy tényfeltáró dokumentum-videóval megerősítve közölték lesújtó véleményüket a légszennyezési kvótákat árusító tőzsde-rendszerről. Álláspontjuk szerint, amelyet egyébként számos szakértő is hangoztat, a CO2 kreditek börzéje joggal vádolható azzal, hogy:

• nem a kibocsátás csökkentését, hanem a politikusok környezetvédelmi ígéreteinek lehető legolcsóbb, papíron történő teljesítését szolgálja
  
• alkalmat ad ellenőrizetlen manipulációkra
  
• hatalmas hasznot hajt a legszennyezőbb iparvállalatoknak, a harmadik világban végrehajtott "kvótakiváltó" alibi beruházások szervezőinek és az európai CO2-tőzsde spekulánsainak
  
• eltereli a figyelmet azokról a szélesebb körű, rendszerszintű változtatásokról, amelyek feltétlenül szükségesek a globális klímaváltozás megállításához és amelyeket csak konszenzusos politikai döntéssel lehet kikényszeríteni.
  

Az ECX tőzsdei informatikusai időközben kicserélték a feltört honlapot és ideiglenesen egy minimális funkcionalitású nyitóoldallal helyettesítették azt, majd keddre a teljes értékű működést is helyreállították.

A rendszert végül talán nem is a hackerek fogják bedönteni: az ECX chicagói testvérbörzéje érdeklődés hiányában már hónapok óta kimúló félben van, mert a rossz hírnévre szert tett CO2-krediteket a gazdasági válság idején még tonnánként 10 centért sem keresik a vállalatok.