Az amerikai szövetségi nyomozó hivatal, az FBI a kiberbűnözést is üldözi, ezért mindenkiről hallani akarnak, aki ransomware, vagyis erős adat-titkosítással zsaroló kártevők áldozatául esett - hogy pontosabb statisztikát készíthessenek, illetve lebukás esetén még több rendbeli vádat tudjanak emelni a kiberbandák ellen. Többnyire viszont csak azok jelentkeznek náluk és tesznek feljelentést, akik nem rendelkeznek adatmentéssel, így végső reménységként a szövetségi ügynököktől várják a csodát.

Az FBI javaslata számukra kiábrándító lehet: Joseph Bonavolonta e-bűnüldözéssel foglalkozó különleges ügynök szerint a mai titkosító kártevők olyan profik, hogy többnyire nincs más megoldás, mint megvenni a hackerek által követelt Bitcoin-okat és azzal törleszteni az online váltságdíjat.

A szövetségiek szerint a kiberbűnözők tartják a szavukat: aki fizet, visszakapja a fájljait. A titkosító kártevők elterjedése miatt már a váltságdíjak sem extrém magasak, a vírusírók megelégednek a "sűrű fillér" nyújtotta stabil, évi 18 millió dolláros profittal - amely persze még mindig jelentős, akár gépenként ezer dolláros összeget takarhat, de egy cégnek, intézménynek megfizethető.

Az időnkkel törlesztünk pénz helyett

Mit tehetünk mégis a váltságdíj-fizetés elkerülése érdekében? Ne együnk cukormázas csokis fánkot, mivel az amerikai rendőrőrsök számítógépei feltűnően gyakran válnak titkosító kártevők áldozatává! Alkalmazzunk szigorú spam (levélszemét), spear phishing (célzott adathalászat) és kéretlen fájlmellékletek elleni szűrést a postafiókban - mivel ezek a módszerek, a böngészést átirányító feltört webszájtokkal és "mérgezett" hirdetésekkel együtt, rendszeresen szerepelnek a ransomware terjesztő bandák eszköztárában.

Figyeljünk a belülről jövő veszélyekre, amelybe nem csak az árulóvá vált alkalmazottakat, hanem a tudatlanokat is beleértjük. Ők azok, akik megbízhatónak vélve azt, rákattintanak egy véletlenül átcsúszott adathalász levél mellékletére, mert nem ismerik fel a figyelmeztető jeleket. Bár sokak szerint a felhasználók oktatása reménytelen ügy, a felmérések azt mutatják, hogy egyetlen belsős (közvetítéssel indult) kibertámadás felszámolása átlag 70 napnyi munkát ad a céges informatikusoknak!

Rendelkezzünk tehát jó nevű infobiztonsági szoftverrel, mivel egy esetleg mégis bekövetkező Cryptolocker 3 vagy más titkosító fertőzés mentesítése egyébként bonyolult feladat lenne a több gépes hálózattal rendelkező üzemeltetők számára. Rendszeresen frissítsük, foltozzuk a rendszer és alkalmazói szoftvereinket, mivel ez az infobiztonság egyik alappillére - amelynek megkönnyítéséhez több gyártó is kínál már a szükséges javításokat felmérő, letöltő és telepítő megoldásokat.

Hidd el, a biztosat is védeni kell!

Tartsunk fent rendszeres adatmentést, akár a helyben és más telephelyen tárolt off-line, illetve felhő alapú archívumok kombinálásával. Fontos viszont, hogy helyben 30 napnyi mentés álljon rendelkezésre - mivel a titkosító kártevők áldozatai idő szűkében lehetnek a normális üzletmenet helyreállítása terén. Gondoljunk csak egy hírújság szerkesztőségére, akiket kétfelől szorít a ransomware és a nyomdai leadás: a távoli szalagos mentések vagy szűk sávszélességgel elérhető felhő tartalmak visszatöltése nem elég gyors a számukra.

A kártevők titkosításra alapozó zsaroló tevékenysége ne riasszon el bennünket attól, hogy mi magunk titkosítsuk az adatmentéseinket, sőt a számítástechnikai eszközeink tárolóit az illetéktelen kiolvasás ellen. Különösen hordozható készülékek esetében, amelyeket kiemelten érintenek a fizikai kockázatok, mint az elvesztés és a lopás, rablás - miközben a távoli eszközök lokalizálása, letiltása és törlése még gyermekcipőben jár vagy a "baráti tűz" kockázatát hordozza.

Mindenki vigye a magáét!

Bár a trenddel szemben úsznak, az óvatos üzemeltetők tiltják vagy szigorúan korlátozzák a személyes használatú kézi eszközök munkahelyi alkalmazását is (ún. BYOD), mivel az ellenőrizetlen HW/SW tartalom betörések és kártevők kiskapujává válhat. A magán és üzleti használat szétválasztása nem mindig megvalósítható a modern, dinamikus cégeknél - de a nehézkesebb intézményeknek, különösen az állami szférában érdemes lehet a lezárás mellett dönteniük, illetve Wi-Fi helyett előnyben részesíteniük a vezetékes hálózatot.

Végül válasszuk olyan hardver és szoftver cégek termékeit, amelyek együttműködnek egymással, a távközlési szolgáltatókkal, a szakmai és szabványosító szervezetekkel, az állami szabályzó hatóságokkal az infobiztonság javítása érdekében - hogy adataink sorsa ne csak a kezünk alatt lévő gép védelmén múljon, hanem a nagy útválasztóktól az átjárókon át a modemekig és mobil adótornyokig, mindenütt szigorú előírások szerint beállított szabályrendszerek tartsák távol a támadókat!