Keresés
Hírek
Elsősegély
 Gyorsmentesítés
 Vírparancsolat
Vírusok és férgek
 Mi a vírus?
 Vírusleírások
 Vírushatározó
 Statisztikák
 Mobilvírusok
Spam és tartalomszűrés
 Mi a spam?
 Mire jó a tartalom és      URLszűrés?
 Fogalmak
 Áttekintés
 Statisztikák
Megoldások
 Mit használjunk?
   Vírusok ellen
   Spamek ellen
   A hatékonyság növelése        érdekében
 Ingyenes próbaverziók
 Jótanácsok
 Vírusirtók tesztje
 Lexikon
Hírlevél
Magazin
 Publikációk
 Háttér
 ITBN 2008
Szakértői rovatok
 Jogi háttér
 Elektronikus aláírás
 Fogyasztóvédelem
Letöltés
 Gyorsmentesítés
 Próbaverziók letöltése
Archívum
Ajánló
Hírlevél
Ha elsőként szeretne tudni a legfrissebb vírusokról és a védekezés módjáról, akkor iratkozzon fel ingyenes heti hírlevelelünkre!
Az Ön e-mail címe:
Főoldal > Szakértői rovatok > Jogi háttér





A kéretlen reklám üzenet jogi szabályozásáról


A kéretlen reklám elleni védelem elsőként nem reklámjogi köntösben jelent meg, hanem az általa okozott forgalomtöbblet elleni harcként.
Nyomtatható verzió Nyomtatható verzió

Jogászi szempontból érdekes, hogy milyen sokrétű, pontosabban egymást átfedő az uniós kéretlen reklámokra vonatkozó szabályozás. Az erre vonatkozó uniós szabályozás előképét a 97/7/EK sz. irányelv adta, miszerint tilos a gazdálkodónak telefaxot vagy automata hívókészüléket alkalmaznia szerződéskötés céljából, kivéve, ha a fogyasztó ehhez előzetes hozzájárulását adta. Az irányelv rendelkezett arról is, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egyéb távközlő eszköz útján fogyasztói szerződést csak akkor lehessen kötni, ha a fogyasztó ez ellen nem tiltakozott. Az irányelv nem határozza meg közelebbről, hogy a tiltott távközlő eszköz alkalmazása mit jelent, azaz hogy az irányelvet csak magára a szerződéskötésre kell-e alkalmazni, vagy már a szerződéskötést megelőző reklámozásra is.

Ezen irányelv rendelkezéseit a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) sz. kormányrendelet ültette át a magyar jogba. A kormányrendelet a fenti távközlési eszközök használatát akkor tiltja, ha azokat a „szerződéskötés céljából” használták. A szűkítő értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy e rendelkezés alapján a reklámozási célú használat, amikor közvetlenül szerződéskötésre nem kerülhet sor, nem tilos. A szabály csak a polgári jogi értelemben vett szerződéses ajánlat és elfogadás megtételére vonatkozik. Emiatt a szabály gyakorlati alkalmazhatósága korlátozott: az egyik lehetőség, hogy azokat a polgári jogilag ajánlatnak minősülő gazdálkodó szervezeti nyilatkozatokat korlátozza, amelyekre válaszolva már létre is jön a fogyasztóval a szerződés – tehát a szerződéses ajánlat az összes, a szerződés létrejöttéhez szükséges információt már tartalmazza. Problematikus azonban e szűkítő értelmű szabály gyakorlati alkalmazása: mennyiben életszerű szerződéses ajánlatot automata hívórendszer útján tenni, illetve később az automata hívórendszer hívása alapján szerződést kötni? Ebben az esetben az ajánlati kötöttségre a telefonos ajánlattétel szabálya irányadó, így automata hívórendszer útján történő ajánlattétel esetén az ajánlati kötöttség azonnal megszűnik, hacsak az ajánlattevő az ajánlati kötöttségét nem vállalja eltérő határidővel. Az ajánlati kötöttség megszűnése azonban azt jelenti, hogy az elfogadó nyilatkozattal nem jön létre a szerződés. Így az automata hívórendszer a gyakorlatban csak akkor alkalmas a szerződéskötésre, ha a fogyasztó az automata hívása alatt valamilyen módon jelezni tudja elfogadását, vagy ha az automata hívórendszert alkalmazó fél megfelelő módon a Ptk. szabályaitól eltérően határozza meg az ajánlati kötöttségének idejét.

A fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokról szóló irányelv 10. cikke a 97/7/EK sz. irányelvvel majdnem teljesen megegyező módon rendelkezik a nem kért reklámról, de a fogyasztók védelmét az alábbiak szerint bővítette.

A faxon és automata hívón kívüli egyéb kommunikációs eszközök esetén a 97/66/EK sz. irányelvhez hasonlóan a tagállamok dönthetnek arról, hogy a gazdálkodó a többi eszközt csak a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén használhatja, vagy hogy ezek használata csak a fogyasztó előzetes ilyen irányú kifejezett kérése esetén tilos. Új rendelkezés, hogy ezen kérések kifejezése nem járhat többletköltséggel a fogyasztók számára. További biztosíték, hogy amennyiben a gazdálkodók a fenti rendelkezéseket nem tartanák be, az irányelv szerint a tagállamok kötelesek megfelelő bírság alkalmazásáról gondoskodni (11. cikk).

A 97/66/EK sz. irányelv 12. cikke is hasonlóan rendelkezett. Bár a védelem itt a magánszemélyeket fogyasztói mivoltuktól függetlenül illette meg, így pl. az egyéni vállalkozókat is védi, ez a gyakorlatban nem jelent számottevő különbséget. Ez a cikk azt tiltja, hogy magánszemélyeket előzetes beleegyezésük nélkül direkt marketing célból automata hívókészüléken vagy faxon felhívjanak.

előző oldal   |  2/4  |   következő oldal





Partnerünk

Kérdés / Vélemény | GYIK | Sitemap | Impresszum | Jogi feltételek        2004-2011 © Vírushiradó -- 2F 2000 Kft. - Az információ védelmében.