Keresés
Hírek
Elsősegély
 Gyorsmentesítés
 Vírparancsolat
Vírusok és férgek
 Mi a vírus?
 Vírusleírások
 Vírushatározó
 Statisztikák
 Mobilvírusok
Spam és tartalomszűrés
 Mi a spam?
 Mire jó a tartalom és      URLszűrés?
 Fogalmak
 Áttekintés
 Statisztikák
Megoldások
 Mit használjunk?
   Vírusok ellen
   Spamek ellen
   A hatékonyság növelése        érdekében
 Ingyenes próbaverziók
 Jótanácsok
 Vírusirtók tesztje
 Lexikon
Hírlevél
Magazin
 Publikációk
 Háttér
 ITBN 2008
Szakértői rovatok
 Jogi háttér
 Elektronikus aláírás
 Fogyasztóvédelem
Letöltés
 Gyorsmentesítés
 Próbaverziók letöltése
Archívum
Ajánló
Hírlevél
Ha elsőként szeretne tudni a legfrissebb vírusokról és a védekezés módjáról, akkor iratkozzon fel ingyenes heti hírlevelelünkre!
Az Ön e-mail címe:
Főoldal > Szakértői rovatok > Jogi háttér





Informatikai termékekkel kapcsolatos szavatossági és jótállási igények


Az Európai Uniós jogharmonizáció kapcsán paradox módon gyengültek a fogyasztói jogok, mivel a jogszabályok már nem szabnak határidőt a termékek kijavítására. Összességében ugyanakkor csökkent az informatikai termékekkel kapcsolatos panaszok száma.
Nyomtatható verzió Nyomtatható verzió  | Küldje el ezt a cikket ismerősének Küldje el ezt a cikket ismerősének

A szavatosság és a jótállás jogi alapjai
A fogyasztói szerződés keretében érvényesíthető jótállási és szavatossági igényekről a főbb rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban Ptk.) találjuk. A hétköznapi szóhasználatban gyakran összekeverik a szavatosságot, illetve a jótállást. Valójában két különböző, különböző célokat szolgáló jogintézményről van szó, még ha – különösen a fogyasztói szerződések esetében – gyakran nagyon hasonló, vagy csaknem azonos szabályokkal találkozunk mindkét esetben. Röviden a különbség a következő: amíg az úgynevezett kellékszavatosságról minden visszterhes szerződés hibás teljesítéséért való felelősség kapcsán beszélhetünk, addig a jótállást a Ptk.-ban a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között találhatjuk meg, amely alapja szerződés, vagy jogszabály lehet.

A Polgári Törvénykönyv szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

Szavatosság
A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait, de fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó ez a határidő a teljesítés időpontjától számított két év. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az előbbiekben meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A vásárlást követő hat hónapon belül tehát – mint azt az alábbiakból kiderül, a jótálláshoz hasonlóan - a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett.

Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

Írásunk a következő oldalon folytatódik, kérjük lapozzon!

  |  1/2  |   következő oldal





Partnerünk

Kérdés / Vélemény | GYIK | Sitemap | Impresszum | Jogi feltételek        2004-2011 © Vírushiradó -- 2F 2000 Kft. - Az információ védelmében.