A szavatosság és a jótállás jogi alapjai
A fogyasztói szerződés keretében érvényesíthető jótállási és szavatossági igényekről a főbb rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban Ptk.) találjuk. A hétköznapi szóhasználatban gyakran összekeverik a szavatosságot, illetve a jótállást. Valójában két különböző, különböző célokat szolgáló jogintézményről van szó, még ha – különösen a fogyasztói szerződések esetében – gyakran nagyon hasonló, vagy csaknem azonos szabályokkal találkozunk mindkét esetben. Röviden a különbség a következő: amíg az úgynevezett kellékszavatosságról minden visszterhes szerződés hibás teljesítéséért való felelősség kapcsán beszélhetünk, addig a jótállást a Ptk.-ban a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között találhatjuk meg, amely alapja szerződés, vagy jogszabály lehet.

A Polgári Törvénykönyv szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

Szavatosság
A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait, de fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó ez a határidő a teljesítés időpontjától számított két év. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az előbbiekben meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A vásárlást követő hat hónapon belül tehát – mint azt az alábbiakból kiderül, a jótálláshoz hasonlóan - a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett.

Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

Írásunk a következő oldalon folytatódik, kérjük lapozzon!