Keresés
Hírek
Elsősegély
 Gyorsmentesítés
 Vírparancsolat
Vírusok és férgek
 Mi a vírus?
 Vírusleírások
 Vírushatározó
 Statisztikák
 Mobilvírusok
Spam és tartalomszűrés
 Mi a spam?
 Mire jó a tartalom és      URLszűrés?
 Fogalmak
 Áttekintés
 Statisztikák
Megoldások
 Mit használjunk?
   Vírusok ellen
   Spamek ellen
   A hatékonyság növelése        érdekében
 Ingyenes próbaverziók
 Jótanácsok
 Vírusirtók tesztje
 Lexikon
Hírlevél
Magazin
 Publikációk
 Háttér
 ITBN 2008
Szakértői rovatok
 Jogi háttér
 Elektronikus aláírás
 Fogyasztóvédelem
Letöltés
 Gyorsmentesítés
 Próbaverziók letöltése
Archívum
Ajánló
Hírlevél
Ha elsőként szeretne tudni a legfrissebb vírusokról és a védekezés módjáról, akkor iratkozzon fel ingyenes heti hírlevelelünkre!
Az Ön e-mail címe:
Főoldal > Szakértői rovatok > Jogi háttér





Informatikai termékekkel kapcsolatos szavatossági és jótállási igények


Az Európai Uniós jogharmonizáció kapcsán paradox módon gyengültek a fogyasztói jogok, mivel a jogszabályok már nem szabnak határidőt a termékek kijavítására. Összességében ugyanakkor csökkent az informatikai termékekkel kapcsolatos panaszok száma.
Nyomtatható verzió Nyomtatható verzió

Jótállás
A jótállás lényegi eleme, hogy a jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás tehát könnyebbséget jelent a fogyasztó számára, mivel a bizonyítás kötelezettsége nem őt, hanem a jótállásra kötelezettet terheli. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. Egyebekben a Ptk.-nak a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozóan a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet egyéves kötelező jótállás vállalását írja elő a rendeletben felsorolt termékek – így többek között 10 ezer forint bruttó vételár felett a személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek – esetén. Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet mellékletében felsorolt, a fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások esetében, amennyiben a szolgáltatásdíja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozót is jótállási kötelezettség terheli; a jótállás időtartama hat hónap.

Az Európai Unión belül egyedül Magyarországon létezik kötelező jótállás: a fogyasztók máshol csak a szavatossági jogaikat gyakorolhatják jogszabály alapján; a gyártók és a kereskedők azonban az éles verseny következtében saját jól felfogott érdekükből vállalnak magukra nézve szigorúbb szabályokat. Az Európai Uniós jogharmonizáció kapcsán a fogyasztóvédelem terén paradox módon a korábbinál engedékenyebb szabályozást vezettek be. Így például a kijavításra előírt 15 – cserekészülék biztosítása esetén 30 napos – határidőt eltörölték, és a szervizeknek ma már csupán „törekedniük” kell a gyors kijavításra. A kijavítás pedig gyakran akár két hónapnál is hosszabb ideig elhúzódhat, főleg, ha a gépet kizárólag külföldön szervizelik.

Az utóbbi években a fogyasztóvédők tapasztalatai szerint egyébként az informatikai termékekkel kapcsolatban kevesebb panasszal fordulnak hozzájuk. Ennek az lehet az oka, hogy az elmúlt években egyre olcsóbbak lettek a hardverek és a szoftverek, emiatt a vásárlók inkább hajlamosak kicserélni egy újabb termékre a régi, elromlott. Másrészt talán általánosságban javul a termékek minősége, és a cégek is pozitívabban állnak hozzá a panaszokhoz.

Leggyakoribb panaszok
Sokszor előfordul, hogy a kereskedő nem vállalja át az angol nyelvű garanciát, amelyet egyébként a gyártó vállal az adott termékre, pedig ez jogszabályi kötelezettsége lenne. Még gyakrabban fordul elő ez olyan esetben, amikor a gyártó „európai garanciát” vállal, de azt rendszerint csak a hivatalos disztribútoroknál tudja érvényesíteni, pedig ilyen esetben akár a külföldön vásárolt gépet is ki kellene javítania. Több cég esetében is visszatérően gondot okoz, hogy ha visszaadják a vételárat az elromlott gép után, nem a teljes vételárat, hanem egy csökkentett összeget adnak vissza; pedig a jogszabály alapján a teljes vételár visszajárna.

A laptopok szélesebb körű elterjedésével viszont egyre gyakoribb probléma, hogy a javítási határidő hosszú ideig elnyúlik, mivel sok esetben ezeket a hordozható számítógépeket külföldön javítják, amit a jelenlegi szabályozás alapján megtehetnek. Tipikus panasz az is, hogy a laptopok akkumulátoraira rövidebb idejű jótállást vállalnak, mint a gépre. Előfordult olyan eset is, amikor a szervizbe került laptopban egy merevlemezcserénél nem adták vissza a régi vincsesztert, és nem is mentették le annak tartalmát. Bár az ezzel okozott kárt a szerviznek ekkor is meg kell térítenie, utólag nehéz bizonyítani, hogy milyen értéket képviseltek az elveszett dokumentumok.

Az asztali számítógépek, illetve az alkatrészeik esetén a fogyasztói panaszok jórészt kompatibilitási problémákra vezethetők vissza, azaz amikor valaki egy számítógép alkatrészt úgy vásárol meg, hogy előtte nem kellőképpen tájékozódik azzal kapcsolatban, hogy az adott alkatrész beszerelhető-e a gépbe, és a bolt nem hívja fel a figyelmet arra, hogy ilyen probléma esetén nem tudja kicserélni azt.

Dr. Ormós Zoltán/ Dr. Mozsik Tibor
Ormós Ügyvédi Iroda

előző oldal   |  2/2  |  





Partnerünk

Kérdés / Vélemény | GYIK | Sitemap | Impresszum | Jogi feltételek        2004-2011 © Vírushiradó -- 2F 2000 Kft. - Az információ védelmében.