Informatikai termékekkel kapcsolatos szavatossági és jótállási igények


Az Európai Uniós jogharmonizáció kapcsán paradox módon gyengültek a fogyasztói jogok, mivel a jogszabályok már nem szabnak határidőt a termékek kijavítására. Összességében ugyanakkor csökkent az informatikai termékekkel kapcsolatos panaszok száma.

A szavatosság és a jótállás jogi alapjai
A fogyasztói szerződés keretében érvényesíthető jótállási és szavatossági igényekről a főbb rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban Ptk.) találjuk. A hétköznapi szóhasználatban gyakran összekeverik a szavatosságot, illetve a jótállást. Valójában két különböző, különböző célokat szolgáló jogintézményről van szó, még ha – különösen a fogyasztói szerződések esetében – gyakran nagyon hasonló, vagy csaknem azonos szabályokkal találkozunk mindkét esetben. Röviden a különbség a következő: amíg az úgynevezett kellékszavatosságról minden visszterhes szerződés hibás teljesítéséért való felelősség kapcsán beszélhetünk, addig a jótállást a Ptk.-ban a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között találhatjuk meg, amely alapja szerződés, vagy jogszabály lehet.

A Polgári Törvénykönyv szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

Szavatosság
A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait, de fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó ez a határidő a teljesítés időpontjától számított két év. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az előbbiekben meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A vásárlást követő hat hónapon belül tehát – mint azt az alábbiakból kiderül, a jótálláshoz hasonlóan - a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett.

Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

Írásunk a következő oldalon folytatódik, kérjük lapozzon!


Jótállás
A jótállás lényegi eleme, hogy a jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás tehát könnyebbséget jelent a fogyasztó számára, mivel a bizonyítás kötelezettsége nem őt, hanem a jótállásra kötelezettet terheli. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. Egyebekben a Ptk.-nak a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozóan a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet egyéves kötelező jótállás vállalását írja elő a rendeletben felsorolt termékek – így többek között 10 ezer forint bruttó vételár felett a személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek – esetén. Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet mellékletében felsorolt, a fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások esetében, amennyiben a szolgáltatásdíja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozót is jótállási kötelezettség terheli; a jótállás időtartama hat hónap.

Az Európai Unión belül egyedül Magyarországon létezik kötelező jótállás: a fogyasztók máshol csak a szavatossági jogaikat gyakorolhatják jogszabály alapján; a gyártók és a kereskedők azonban az éles verseny következtében saját jól felfogott érdekükből vállalnak magukra nézve szigorúbb szabályokat. Az Európai Uniós jogharmonizáció kapcsán a fogyasztóvédelem terén paradox módon a korábbinál engedékenyebb szabályozást vezettek be. Így például a kijavításra előírt 15 – cserekészülék biztosítása esetén 30 napos – határidőt eltörölték, és a szervizeknek ma már csupán „törekedniük” kell a gyors kijavításra. A kijavítás pedig gyakran akár két hónapnál is hosszabb ideig elhúzódhat, főleg, ha a gépet kizárólag külföldön szervizelik.

Az utóbbi években a fogyasztóvédők tapasztalatai szerint egyébként az informatikai termékekkel kapcsolatban kevesebb panasszal fordulnak hozzájuk. Ennek az lehet az oka, hogy az elmúlt években egyre olcsóbbak lettek a hardverek és a szoftverek, emiatt a vásárlók inkább hajlamosak kicserélni egy újabb termékre a régi, elromlott. Másrészt talán általánosságban javul a termékek minősége, és a cégek is pozitívabban állnak hozzá a panaszokhoz.

Leggyakoribb panaszok
Sokszor előfordul, hogy a kereskedő nem vállalja át az angol nyelvű garanciát, amelyet egyébként a gyártó vállal az adott termékre, pedig ez jogszabályi kötelezettsége lenne. Még gyakrabban fordul elő ez olyan esetben, amikor a gyártó „európai garanciát” vállal, de azt rendszerint csak a hivatalos disztribútoroknál tudja érvényesíteni, pedig ilyen esetben akár a külföldön vásárolt gépet is ki kellene javítania. Több cég esetében is visszatérően gondot okoz, hogy ha visszaadják a vételárat az elromlott gép után, nem a teljes vételárat, hanem egy csökkentett összeget adnak vissza; pedig a jogszabály alapján a teljes vételár visszajárna.

A laptopok szélesebb körű elterjedésével viszont egyre gyakoribb probléma, hogy a javítási határidő hosszú ideig elnyúlik, mivel sok esetben ezeket a hordozható számítógépeket külföldön javítják, amit a jelenlegi szabályozás alapján megtehetnek. Tipikus panasz az is, hogy a laptopok akkumulátoraira rövidebb idejű jótállást vállalnak, mint a gépre. Előfordult olyan eset is, amikor a szervizbe került laptopban egy merevlemezcserénél nem adták vissza a régi vincsesztert, és nem is mentették le annak tartalmát. Bár az ezzel okozott kárt a szerviznek ekkor is meg kell térítenie, utólag nehéz bizonyítani, hogy milyen értéket képviseltek az elveszett dokumentumok.

Az asztali számítógépek, illetve az alkatrészeik esetén a fogyasztói panaszok jórészt kompatibilitási problémákra vezethetők vissza, azaz amikor valaki egy számítógép alkatrészt úgy vásárol meg, hogy előtte nem kellőképpen tájékozódik azzal kapcsolatban, hogy az adott alkatrész beszerelhető-e a gépbe, és a bolt nem hívja fel a figyelmet arra, hogy ilyen probléma esetén nem tudja kicserélni azt.

Dr. Ormós Zoltán/ Dr. Mozsik Tibor
Ormós Ügyvédi Iroda