Keresés
Hírek
Elsősegély
 Gyorsmentesítés
 Vírparancsolat
Vírusok és férgek
 Mi a vírus?
 Vírusleírások
 Vírushatározó
 Statisztikák
 Mobilvírusok
Spam és tartalomszűrés
 Mi a spam?
 Mire jó a tartalom és      URLszűrés?
 Fogalmak
 Áttekintés
 Statisztikák
Megoldások
 Mit használjunk?
   Vírusok ellen
   Spamek ellen
   A hatékonyság növelése        érdekében
 Ingyenes próbaverziók
 Jótanácsok
 Vírusirtók tesztje
 Lexikon
Hírlevél
Magazin
 Publikációk
 Háttér
 ITBN 2008
Szakértői rovatok
 Jogi háttér
 Elektronikus aláírás
 Fogyasztóvédelem
Letöltés
 Gyorsmentesítés
 Próbaverziók letöltése
Archívum
Ajánló
Hírlevél
Ha elsőként szeretne tudni a legfrissebb vírusokról és a védekezés módjáról, akkor iratkozzon fel ingyenes heti hírlevelelünkre!
Az Ön e-mail címe:
Főoldal > Szakértői rovatok > Elektronikus aláírás





Elektronikus ügyintézés az Európai Unióban


Nyomtatható verzió Nyomtatható verzió  | Küldje el ezt a cikket ismerősének Küldje el ezt a cikket ismerősének

Az Európai Unió az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatban keretszabályokat határozott meg, így az egyes tagállamok maguk alakíthatják ki saját országukra szabott rendszereiket. Hazánkban jövő kedden, 2005. november elsején lép életbe a KET törvény, most tekintsük át, hogy más országokban milyen szolgáltatások érhetők el!

Finnország
A finn eID kártyát 1999-ben vezették be. A kártyában található mikrochip tárolja a tulajdonos e-számát, mellyel banki szolgáltatásokat vehet igénybe. A kártyán a személy azonosításához szükséges adatok is szerepelnek az e-számtól elkülönítve, így alkalmas személyazonosításra és Európa 19 országában útlevélként is elfogadják. Az 1999/93/EC számú európai uniós irányelvvel harmonizáló elektronikus aláírásról szóló törvény 2003 februárjában lépett hatályba, így az eID kártya által nyújtott szolgáltatásokat tovább bővíthették. 2004. óta pedig a finn polgárok választhatnak olyan eID kártyát is, melyen az egészségbiztosítási adatok is szerepelnek.

Észtország
Az első PKI alapú eID kártyát 2002. januárjában bocsátották ki Észtországban, egy év múlva 130.000 volt forgalomban, mára pedig a lakosság 42%-a birtokolja az elektronikus ügyintézés megkönnyítésére szolgáló azonosítót. Az eID kártyát minden 15. életévét betöltött állampolgár és az országban lakó külföldi igényelheti. A kártya egyrészt alkalmas a személyazonosság igazolására, és elektronikus azonosításra. Emellett digitális aláírásra is használható, ez pedig különösen megkönnyíti az ügyintézést Észtországban, mert egy 2000. december 15-én elfogadott törvénynek köszönhetően a hagyományos, papír alapú aláírás egyenrangú a digitálissal.

Ausztria
Ausztriában a jelenlegi konstrukció nem felel meg az eID Fehér Könyvben meghatározott követelményeknek, mert az azonosítás nem PKI alapú. Egyelőre a fokozott biztonságú, digitális aláírást tartalmazó „Bürgerkarte” csak a hivatalokkal való kommunikációban használható, és csak fontolgatják az állami kibocsátást. Ausztriában egyébként minden olyan kártyát „Bürgekarte”-nak hívnak, ami tartalmaz elektronikus aláírást és amelyen szerepelnek személyazonosításra alkalmas adatok. Tehát náluk néhány bank által kibocsátott smart kártya is betölti ezt a funkciót.

Olaszország
Olaszországban 1997-ben született meg az első elektronikus aláírásról szóló törvény, melyet 2002-ben az európai uniós irányelvekkel is egyeztettek. Az olasz eID kártyát (CIE) 2001-ben mutatták be először. 2003-ban és 2004-ben kísérleti jelleggel vezették be, mely nagy sikert aratott, így mára az egész országban használható és igényelhető. A tervek szerint 2006-tól minden újonnan igényelt személyazonosító dokumentum elektronikus lesz. Végső céljuk, hogy az elkövetkezendő öt évben a 40 millió papír dokumentumot 8 millió kártyával váltsák fel. Az olasz elektronikus kártya tartalmazza a személyi adatokat, a tulajdonos ujjlenyomatát, vércsoportját. A személyes adatok és a digitális aláírás az adatvédelmi törvény követelménye miatt csak a kártyán szerepelnek, a központi adatbázisban nem kerülnek nyilvántartásra.

Franciaország
Jelenleg nincs központi e-azonosítási rendszer Franciaországban. A francia kormány már 2000-ben elfogadta az elektronikus aláírásról szóló törvényt, mely az európai uniós irányelvekkel is összhangban van. Az eID kártya projektjét azonban csak 2005-ben kezdték meg. A tervek szerint a jövőben a francia eID kártyába egy chip-et építenek, amely tulajdonosa fényképét, ujjlenyomatát fogja tartalmazni, valamint elektronikus aláíráshoz is lehet majd használni. A kártyán szereplő személyes adatokat egy teljesen új, közös központi adatbázisban tárolnák, míg a biometrikus adatok teljesen titkosak maradnának.

Németország
Németországban még nincs központi e-ügyintézés, bár 2002-ben már egy eID kártya projektet kísérleti jelleggel beindítottak. A német elektronikus azonosító kártya (Digitale Personalausweis) az elektronikus aláírást és a biometrikus adatokat tartalmazná. 2005 márciusában kidolgoztak egy stratégiát, mely a jelenleg fejlesztés alatt álló elektronikus kártyák, úgymint az egészségügy, biztosítási vagy munkavállalói kártya egységesítését valósítaná meg. Azonban a részletes tervezetet és a teljesítés határidejét még nem tűzték ki.

Görögország
Görögországban jelenleg még nem dolgozták ki az elektronikus ügyvitelhez szükséges jogi hátteret. Az új, Európai Unió által megfogalmazott direktíváknak is megfelelő, e-kormányzatról szóló törvény várhatóan 2006-ra készül el, az ehhez szükséges technikai feltételeket pedig 2007-ig biztosítják a lakosság számára.

Csehország
Csehországban 2000. június 29-én fogadták el az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amely megfelel az 1999/93/EC számú európai uniós irányelvnek is. Így a törvényi hátteret megvalósították, ennek ellenére nem létezik egységes e-azonosító rendszer. Az I. Certifikacni Autorita az egyetlen társaság, amely jogosult állam által elismert elektronikus azonosító kártya kibocsátására. Az általa biztosított elektronikus aláírással az állami adminisztrációt és kommunikációt lehet bonyolítani. Tanúsítványuk elektronikus adóbevalláshoz is használható, de segítségével akár a legfelsőbb bírósághoz is lehet keresetet benyújtani. Az egyéb más szolgáltatók által kibocsátott elektronikus aláírást csupán kereskedelmi szolgáltatásokhoz lehet felhasználni.

Szlovákia
2002. májusában lépett hatályba az a törvény, mely kimondja, hogy az elektronikus aláírás egyenértékű a papír alapú aláírással. Az elektronikus aláírás lehetővé teszi az összes kormányzati szervvel való kommunikációt. Jelenleg azonban nincs központilag kibocsátott eID kártya, amely alkalmas lehet személyazonosság igazolására. A szlovák kormány azonban tervezi egy olyan típus bevezetését, amely személyazonosítóként és útlevélként funkcionál, valamit magába foglalja az elektronikus aláírás lehetőségét is.

Lengyelország
Az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amely teljesen megfelel az uniós keretszabályoknak, 2001. szeptemberében fogadták el. Központi e-azonosítást biztosító rendszer még nincs Lengyelországban. Egy PKI alapú, intelligens, úgynevezett Multifunkcionális Személyi Okmányt (MPD) szeretnének kifejleszteni, amely helyettesítené a jelenleg is érvényben lévő műanyag kártyát.

 Kapcsolódó írásaink:
Kovács Úrnak már minden családtagja elektronikusan intézi ügyeit
Dr. Kovács Úr az első ügyvéd, aki elektronikusan intézi ügyfelei megbízásait
Kovács Úr polgármester-választást nyer e-ügyintézés programjával
„Igazi versenyelőnyre tettem szert” - gondolja Kovács Úr
2005. november 2-a: az első kellemes nap az ügyintézés történetében




Partnerünk

Kérdés / Vélemény | GYIK | Sitemap | Impresszum | Jogi feltételek        2004-2011 © Vírushiradó -- 2F 2000 Kft. - Az információ védelmében.