Az IT-biztonsági cégek komoly szoftverfejlesztői gárdával és víruselemző csoporttal rendelkeznek, a hackerek feletti végleges győzelem kivívása mégis nehéz feladat. Miért? Az IBM-kompatibilis számítógépek és más elterjedt rendszerek architektúrája szinte segíti a hackereket - a programok és a feldolgozandó adatok tárolása közös memóriában történik, ezért az adat egy ügyes programozó kezében utasítássá változhat, beleértve ebbe a biztonsági szintek megkerülésére, védelem lelövésére vonatkozó parancsokat - de említhetjük akár az elterjedt puffer-túlcsordulás típusú támadásokat is.

Egyes cégek a piaci lehetőségeket felismerve olyan hardver alapú számítógép-biztonsági termékek kifejlesztésébe kezdtek, amelyek elvben védettek a retrovírusok és más, rosszindulatú szoftverektől származó támadások ellen.

Az amerikai hadügyminisztérium számára fontos kutatásokat finanszírozó DARPA alapkezelő 2,5 millió dollárral támogatta a Komoku cég létrejöttét. A Maryland-i Egyetem jó nevű rootkit kutatói, William Arbaugh és Jamie Butler által alapított üzleti vállalkozás a számítógépen rejtve, az operációs rendszer szintjén vagy az alatt működő, teljes körű illetéktelen hozzáférést biztosító programok ellen kívánja két terepen is felvenni a harcot. Az oktatás és a gazdaság szereplői számára a már megszokottnak mondható, több gyártó által is fejlesztett szoftveres alapú rootkit-keresést ajánlják. Saját Gamma névre hallgató terméküket önkritikusan "korlátozott bizonyosságot nyújtó" megoldásnak nevezik, hiszen a programozott megvalósítás mindig támadható és garantáltan sikeres mentesítésre sem lehet képes.

Innovatív, "teljes bizonyosságot" nyújtó megoldásuk a kormányzati gépek és a kritikus üzleti folyamatok védelmére szánt Co-Pilot nevű hardvereszköz, egy szabványos PCI aljzatba illeszkedő bővítőkártya, amely a számítógép processzorát megkerülve teljes körű rálátással rendelkezik a rendszermemóriára és a fájlrendszerre. Ezen módszer alkalmazása során alapvetően nem is a rootkiteket keresik, hanem olyan jelekre vadásznak, amelyek az ismert, tiszta operációs rendszertől eltérő viselkedésre utalnak. Ilyen esetben szóba jöhet a gép azonnali leállítása és ezzel a bizonyíték elvesztése vagy pedig a rendszer naplózott továbbfuttatása, amellyel esetleg az elkövetők kilétét felfedő adatok is gyűjthetők. A Komoku ígérete szerint hardveres védelmük a harmadik, legbonyolultabb megoldási módot, az operációs rendszer futásidejű mentesítését is támogatni fogja - ami az üzletileg kritikus rendszerek üzemeltetői számára kifizetődővé teheti a drága bővítőkártyák beszerzését.

A Komoku megoldása némileg emlékeztet a régi nagyszámítógépek mérnöki pultjára, ahol egy magasan képzett informatikus a regisztereket közvetlenül vezérlő kapcsolókkal alacsony szinten avatkozhatott be a rendszer működésébe - így hibás szoftver vagy akár lefagyott processzor esetén is megmenthette a memóriában lévő adatokat, kívülről helyreállíthatta a rendszer működését. Az ilyen, felső kategóriás szolgáltatásnak természetesen akkor és ma is megvolt a maga ára.

Az Intel, a világ legnagyobb processzorgyártója olyan hardveres védelem kifejlesztésén dolgozik, ami elérhető lehet akár az ügyfelek szélesebb rétegei számára is. A cég közeljövőben megjelenő VPro nevű üzleti munkaállomásai már tartalmazzák az újgenerációs Conroe processzorokat és az ezek támogatására felkészített alaplapi és hálózati lapkakészletet. Ez az összeállítás lehetővé teszi a VT virtualizációs technológia alkalmazását, amellyel a gépben egy logikai szervizpartíció alakítható ki - ez a fő operációs rendszertől elkülönítve folyamatosan futtathat egyetlen biztonsági szoftvert. Az Intel szakértői szerint ez a megszorítás kiküszöböli a kompatibilitási problémákat és ezzel növeli a megbízhatóságot. Az új platformra máris több szoftver-biztonsági cég, például a Symantec, Trend Micro, Computer Associates, LANDesk és Altiris jelentette be fejlesztési szándékát.

Ipari elemzők véleménye szerint a biztonsági szoftverek elkülönített futtatással történő védelme olyan "gyilkos ötlet", amely nyilvánvaló hasznossága mellett nagyban segítheti az eddig csak szerver-üzemeltetők és szoftverfejlesztők által alkalmazott virtualizációs technika elterjedését az általános üzleti felhasználók körében. A prémium kategóriás Intel processzorok magas ára ellenére a Symantec képviselője, Enrique Salem úgy véli hogy a módszer néhány éven belül megjelenhet az otthoni gépekben.

Megjegyezzük, hogy a számítógépbe épített hardveres védelem nem új elképzelés. A nyolcvanas évek végén a vírusok fő terjedési útvonalát a floppy lemezek jelentették. A bootlemezről fertőző vírusok ellen már akkor is bővítőkártyával, a floppy vezérlőkábelét lehallgató Thunderbyte antivírussal próbáltak védekezni. A rendszer lelkét, a vírusismereti adatbázist egy EPROM chipbe írt mikrokód tartalmazta, amelyet csak a gépet kinyitva, fogóval lehetett cserélni. Ez elfogadható volt akkor, amikor a vírusirtó programok a csekély számú kártevő miatt évente kétszer vagy háromszor frissítettek adatbázist, de a 90-es évek elejére a módszer tarthatatlanná vált.

Ez a probléma rámutat a hardveres alapú védelem egyik sebezhetőségére: a frissítések eljuttatására itt is éppúgy szükség van, mint a biztonsági szoftverek esetén és ez a modern követelményeket figyelembe véve csak elektronikus úton történhet. Nincs garancia arra, hogy a hackerek nem fogják hibás vagy speciálisan módosított frissítések, javítások nettes terjesztésével, a frissítési csatornák eltérítésével hatástalanítani a hardver alapú védelmi rendszereket.

A felhasználói interfész további támadható felületet jelent, hiszen az üzemeltetők tudni szeretnék, működik-e és talált-e fenyegetést a hardver alapú biztonsági rendszer. A szükséges fokú kommunikációhoz kapcsolatot kell biztosítani a felhasználói operációs rendszer és a bővítőkártya vagy szervizpartíció között, amelyen természetesen a hackerek is próbálkozhatnak.